Állati dilemma

Az új koronavírus megjelenése előtt a húskerülő táplálkozás volt az egyik legdivatosabb társasági téma. A vegetáriánusok hagyományos etikai érvei mellé felzárkózott és egyre nagyobb hangsúlyt kapott a klímaaggodalom. Voltak akik egyenesen úgy fogalmaztak, hogy a Földet - abban a formában, ahogyan ismerjük - csak akkor menthetnénk meg, ha visszafognánk az emberiség húsfogyasztását. Érvelésük szerint az egyre növekvő keresletet kiszolgáló állattenyésztés az egyik legnagyobb forrása a klímaváltozást gyorsító, üvegházhatású gázoknak. (A leggyakrabban emlegetett példa erre a kérődző állatok hatalmas metán- és széndioxid-kibocsátása.)

A BBC News másfél esztendeje ismertetett egy tanulmányt, amely a különféle étrendek klímakövetkezményeit vizsgálta 2050-ig előretekintve. Ott idézték az Oxfordi Egyetem kutatóját, dr. Marco Springmann-t. Szerinte már azzal is több mint felével lehetne csökkenteni a mezőgazdaság káros kibocsátását, ha az emberek csak hetente egyszer ennének vörös húst.

Az erről folyó polémiába új ízt hozott, hogy a közelmúltban a hazai áruházláncokban is megjelentek olyan műhúsok, amelyeket a fogyasztók - legalább is egy részük - élvezhető alternatívának tart. Ahogy az egyik fejlesztői elmondták egy helyen: ők az állatok tápláléknövényeiből vonnak ki alapanyagokat, s azokból "építik fel" a húsukat.

Bármennyire is jók ezeknek az új termékeknek a környezetterhelési mutatói, árban még nem versenyképesek a hagyományos húsokkal. S vélhetően azoknál sem lesznek nyerők, akik inkább kerülik az iparilag feldolgozott élelmiszereket.

Ám utóbbiakra is hathat egy újabb érv. Az OTSZ Online által tavaly [2019] ősszel ismertetett japán vizsgálat egészségügyi szempontból ajánlja az állatifehérje-fogyasztás növényire váltását. Erre azt követően jutottak a Japán Közegészségügyi Központ kutatói, hogy 18 éven át követték mintegy hetvenezer 45-74 éves ember sorsát, beleértve a táplálkozásukat is. Azt találták, hogy a növényi fehérjét fogyasztók között 13 százalékkal alacsonyabb volt az összes halálozás a közel két évtizedben. Ez az előny megmutatkozott a szív-érrendszeri okokból bekövetkező halálozásban, továbbá a diabétesz valamint a vérnyomás- és a vérzsírproblémák előfordulásának gyakoriságában is.

Az Orvostovábbképző Szemle egyúttal idézte a Medical News Today összeállítását is, ami a legjobb növényi fehérjeforrásokat szedte listába. Azokat, amelyekre leginkább érdemes - legalább részben - lecserélni a vörös és feldolgozott húsokat. Náluk e lista dobogósai a - bármely ízre könnyen hangolható - tofu, valamint a lencse és a csicseriborsó. Az utóbbiból készíthető paszta, a hummusz - például szendvicseken - a vaj alternatívájaként is használható. Az ajánlott alapanyagok között szerepelnek még a földimogyoró, a mandula, a bab, meg néhány apróbb mag: az azték zsályáé (chia), a rizsparéjé (quinoa), valamint a kenderé. A fehérjeforrásként szóba jöhető zöldségfélék között említik még példálózva a brokkolit, kelkáposztát, a gombát és a burgonyát is. A toplistájukat néhány iparilag előkészített alapanyag egészíti ki: így a spirulina alga, a szejtán (búzahús), valamint a (sokféle magból készített) Ezékiel kenyere.

Ám az ajánláshoz azt is hozzáteszik, hogy az emberi szervezet számára szükséges 9 aminosav közül – melyeket maga nem tud előállítani, de húsokból megkaphat –, csak kevés növényi forrás tartalmazza mindegyiket. E kivételek közé tartozik a szójabab és a rizsparéj. Másoknál hiányzik néhány ahhoz, hogy teljesértékű fehérjeforrásként számolhassunk velük, ami erős érv a változatos táplálkozás megőrzése mellett. Ám ebből azért az nem vezethető le, hogy csakis a mindennapi bifszteke éltetné az embert.

Forrás:
www.medicalnewstoday.com
www.nature.com

2020. július

bottom-right-corner
Kérdése van? Hívja ingyenes zöldszámunkat az alábbi napokon!
Hétfő, szerda, péntek: 10:00-15:00 között
06-80-200-694

Az Accu-Chek Active, Performa, Instant, Softclix eszközök és tesztcsíkok gyógyászati segédeszközök.
Az Accu-Chek Smart Pix leolvasó készülék információ technológiai eszköz.
Az Accu-Chek Connect orvostechnikai eszköz.
A Bio-Króm-DIA 60x tabletta étrend-kiegészítő.
A Bluetooth® szómegjelölés és logók a Bluetooth SIG, Inc. tulajdonában álló bejegyzett védjegyek, és a Roche által történő használatuk engedély alapján történik.

E honlapon olyan termékinformációk találhatók, amelyek széles közönségnek szólnak; előfordulhat, hogy ezek a termékinformációk vagy részletes leírások Magyarországon kívül másként nem hozzáférhetőek, illetve nem érvényesek. Kérjük, vegye figyelembe, hogy semmiféle felelősséget nem vállalunk azért, hogy Ön esetleg olyan információhoz jut, amely nincs összhangban a Magyarországon kívül érvényes jogi eljárásokkal, szabályozással vagy gyakorlattal.

Töltse le még ma a DKP applikációt az App Store-ból vagy a Google Play Áruházból!

a kockázatokról olvassa el a használati Útmutatót,
vagy kérdezze meg kezelőorvosát!