A diabétesz önmagában sem egyszerű betegség, de a további testi bajokkal való összefonódásai teszik különösen nehezen kiismerhetővé. Például a közelmúltban egy a férfi meddőség terjedésének okait vizsgáló magyar kutatás szolgált új "terhelő adatokkal" a cukorbetegségről.

A Reproductive Biology and Endocrinology című szaklapban megjelent tanulmányukban azokat a tényezőket értékelték, amelyek befolyásolják a spermiumok örökítőanyagának töredezettségét. A DNS épsége, illetve töredezettsége a tapasztalatok szerint összefüggést mutat a spermiumok megtermékenyítő képességével. Mint a tanulmány egyik szerzője, dr. Kopa Zsolt magyarázta a minap a Semmelweis Egyetem honlapján: "Általában a 25% alatti töredezettséget tekintjük optimálisnak, e felett a spontán fogamzás kialakulásának esélye csökken, 50%-os érték fölött pedig a lombikprogram sikeraránya is alacsonyabb.” A kutatásban azt találták, hogy a spermiumok teljesítőképessége általában 50 éves kor felett csökken számottevően, s ezt a "természetes" gyengülést a töredezettség mintegy 12-13 százalékos megugrása is jelzi. E mellett meg tudtak határozni számos olyan egészségi állapotot is, melyek akár ugyanilyen mértékben is rontják a megtermékenyítés esélyeit. Számszerűen a legtöbb bajt a cukorháztartás zavarai okozzák, melyek esetében átlagosan 13,8 százalékkal nagyobb töredezettséget mutattak ki. Hasonló volt a herevisszértágulat (13,6%), illetve a heredaganatok (11,3%) hatása, melyektől némileg elmaradtak a környezetszennyezés (9,7%), illetve a dohányzás (9,2%) kártételei is.

Egy másik friss vizsgálat, melyet a JAMA Pediatrics folyóiratban mutattak be idén [2023] januárban, az autizmus és a diabétesz között talált kapcsolatot. Chathurika S. Dhanasekara és munkatársai - miként az OTSZ Online ismertette - azt találták, hogy az autisták jóval nagyobb valószínűséggel válnak cukorbeteggé, valamint magasvérnyomásossá, mint a "nem autista" társaik. Mintegy negyedmillió autista egészségügyi adatait feldolgozva arra jutottak, hogy körükben az 1-es típusú diabétesz kialakulásának többletrizikója 64%, a 2-esé 146%, a koleszterinbetegséggé 69%, míg a szívbetegségeké 46%. A gyerekeknél - a felnőttekhez képest - még kirívóbb volt a cukorbetegség és magas vérnyomás gyakoribb előfordulása. Az eredmények kommentárjában azt is megjegyzik, hogy ezek a rosszabb esélyek is szerepet játszhatnak abban, hogy az autisták akár évtizedekkel rövidebb ideig élnek. Ugyanakkor az adatokból, illetve a korábbi vizsgálatokból az nem tűnt ki, hogy a megnövekedett kardiometabolikus kockázatban esetlegesen milyen szerepe van az autizmus gyógyszeres kezelésének.

Más kutatások - melyeket korábban a MedicalOnline ismertetett - egy olyan társbetegségre is felhívják a figyelmet, amely kapcsolata nem egyirányú a diabétesszel, hanem kifejezetten kölcsönös. Az már régóta tudott, hogy a magas vércukorszint kedvez a fogágy gyulladásainak, melyek végső következménye a fogak meglazulása, s elvesztése. Egy 2018-as vizsgálat ugyanakkor azt találta, hogy ha az ínygyulladást megfelelően kezelik, az az átlagos vércukorszint csökkenését is magával hozhatja. Francesco D'Aiuto professzor a munkatársaival két csoportot vizsgált egy éven keresztül, mindkettőben 8,1 százalék volt a kiinduláskori HbA1c-érték, s közülük az egyik részesült intenzív fogászati kezelésben. A periódus végére náluk 7,8 százalékra csökkent HbA1c-érték, míg a kontroll-csoportban 8,3 százalékra nőtt. Ezt olyan mértékű HbA1c-csökkenésnek ítélték, mintha a cukorbetegek gyógyszeres terápiájába egy plusz antidiabetikumot vontak volna be.

_{( https://rbej.biomedcentral.com/articles/10.1186/s12958-023-01054-0 )
( https://jamanetwork.com/journals/jamapediatrics/article-abstract/2800779 )
( https://www.thelancet.com/journals/landia/article/PIIS2213-8587(18)30038-X/fulltext )}