Édes átkunk a cukor

Az ember és a cukor ellentmondásos viszonyáról tárt fel újabb részleteket néhány friss tanulmány. A Howard Hughes Orvostudományi Intézet kutatói például annak megfejtéséhez kerültek kicsit közelebb, hogy a különféle édesítők miért is nem szüntetik meg a cukor utáni vágyakozást?

Sokáig úgy tűnhetett, hogy ha a mesterséges ízesítő eléggé édes, s nem is tartalmaz sok kalóriát, akkor azzal leszerelhető az emberek cukoréhsége. E reményt kezdetben a tudományos vizsgálatok is alátámasztották. Igazolták, hogy a pótszerek édességét is felismerik az ízlelőbimbók, s erről ugyanúgy elküldik a megnyugtató üzenetet az agynak, mintha cukorral találkoztak volna. Csakhogy a hatás mégsem volt teljesen azonos: a cukor iránti vágyakozást nem tudták megszüntetni az édesítők.

Charles S. Zuker és munkatársai - ahogy arról a Natur 2021. áprilisában beszámolt - azt találták, hogy a cukornak van egy saját üzenetküldő csatornája is az agy felé. Ez az idegpálya a belekben felszívódó szacharóz (azaz a közönséges répacukor) érkezéséről közvetít jelet az agy egy olyan régiójába, ami csak a cukorra reagálva kelt jó érzést. Ahogy a tanulmány vezető szerzője mondja a kutatóintézet honlapján. "Külön kell választanunk az édes és a cukor fogalmát. Az édeset kedveli az ember, a cukorra viszont vágyik."

Édes átkunk a cukorE megkülönböztetés jogosságára már egy korábbi vizsgálata is utalt. 2008-ben ugyanis azt találta egereknél, hogy ha nem is voltak képesek az édes íz érzékelésére, akkor is vonzódtak a cukorhoz.

A képet egy kicsit bonyolítja, hogy a mostani tanulmány szerint a bél-agy cukorfigyelő rendszer "válogatós": míg a közönséges répacukorra érzékeny, a gyümölcscukor érkezéséről nem küld üzenetet.

Korábban - idézi fel az ismertető - feltételezték, hogy az emberek vonzódása a cukorhoz talán nem is az ízén, hanem a nagy kalóriatartalmán múlik. E kérdést is eldönteni látszik a friss tanulmány, ugyanis a kísérleti egerekben a kalóriamentes, de glükózszerű molekulákra is reagált a most felfedezett cukorészlelő rendszer.

Ugyancsak rágcsálókat vizsgálva igazolták a Dél-Kaliforniai Egyetem és a Georgiai Egyetem kutatói, hogy a cukorfogyasztás árt a fiatalok agyfejlődésének. Munkájukról március végén számolt be a ScienceDaily. Ők azt tapasztalták, hogy a (bolti üdítőket idéző) 11%-os cukoroldatot is fogyasztó alanyok rosszabbul teljesítettek a későbbi tanulási, illetve memóriateszteken. Sőt, az ok és az okozat közötti közvetítő elemet is megtalálni vélték. A fiatalon cukorral is etetett patkányok bélflórája ugyanis módosult. Megnőtt benne a Parabacteroides családba tartozó baktériumok aránya. S a próba működött fordítva is. Azoknál az alanyoknál, amelyek beleiben megnövelték az e csoportba tartozó baktériumok tömegét, cukorfogyasztás nélkül is jelentkeztek az említett tanulási nehézségek és memóriaproblémák.

Azt, hogy pontosan milyen úton hatnak a bélbaktériumok az agy fejlődésére, ugyan még nem tudjuk, de az ennyiből is biztosnak látszik, hogy nem a cukor a gyerekek legjobb barátja.

(https://www.nature.com/articles/s41586-020-2199-7)
(https://www.sciencedaily.com/releases/2021/03/210331130910.htm)