Füstből mentő terv

Ha nem is éppen vadonatúj életet, de a régi alapos feljavítását kínálja a Korányi Intézet május végén [2021] indított friss kampánya. A tüdőgyógyászok szinte szüntelen harcban állnak a füstforrásokkal, egy esztendeje Dohányzás Leszokást Támogató Központ címmel nyitottak weboldalt, amit itt érhetnek el. A legfrissebb kampányukkal azokat célozzák, akik igyekeznek egészségesen élni, tudatosabban esznek, mozognak is, de mindezek mellett még dohányoznak. Őket az Élj tiszta tüdővel! oldalon várja a segítség.

légfrissítésSokan lehetnek, akik bár próbálnak többet törődni magukkal, javítanak is a szokásaikon, de a dohányzással valahogy nem boldogulnak. Egy korábbi felmérésből például úgy tudjuk, hogy még a diagnosztizált cukorbetegek közül is körülbelül minden ötödik dohányzik. Pedig számukra ez extra kockázat forrása. A veszély mértékét egy 2015-ben a Circulation című folyóiratban közölt tanulmány igyekezett felmérni 89 korábbi kutatás áttekintésével. An Pan és munkatársai arra jutottak, hogy azoknak a diabéteszeseknek, akik még dohányoznak is, 55 százalékkal nagyobb a halálozási kockázatuk. Míg a füstölést időközben feladóknak csak 19 százalékkal nagyobb a rizikójuk. A nyereség tehát kifejezetten érdemi, a nyár pedig határozottan alkalmas egy ilyen váltásra, mondhatnánk akár úgy is: egy nagy utazásra a friss levegőre.

Néhány leszokást támogató eszközt a Korányi új kampányoldalán is összegyűjtöttek, de talán ezeknél is többet segít, hogy nyáron általában könnyebb időt szánni az önfigyelemre. Ha sikerül 2-3 hétre szabadságolni a kényszerű napi rutinokból fakadó stresszt, az sokat enyhíthet az első füstmentes napok megpróbáltatásain. A sok mozgás a szabadban - akár sportolást is mondhatnánk - ugyancsak jó mankó. Nem csak a stresszt oldja jól, hanem már elég hamar mutatja a dohányzásról való lemondás első hasznait is. Könnyebb lesz a mozgás, s több hozzá a levegő. A kiadósabb erdei túrák utáni nagy alvások is segíthetnek átvészelni az első heteket, s mire eltelik a nyár, a legrosszabb időszakon már túl is lehet az egykori dohányos.

Régi vita, hogy mennyi időre van szüksége az embernek, amíg egy-egy új szokása berögzül. Gyakran emlegetik ennek kapcsán "határpontként" a 21 napot. Ez egy plasztikai sebész, Maxwell Maltz hat évtizeddel ez előtti könyvéből származik, az ő tapasztalatai szerint ennyi idő kellett ahhoz, hogy páciensei megszokják az új arcukat. 2009-ban a University College London kutatói felülvizsgálták e kérdést. Az ő kísérletükben résztvevőknek átlagosan 66 napjukba tellett amíg sajátjukká vált egy-egy új szokás, de az egyes esetekben nagyon eltérő volt az ehhez szükséges idő. (18 és 254 nap közötti eredményeket mértek.) Ráadásul azt is tapasztalták, hogy ha valaki egyszer-egyszer kihagyja az új rituálé gyakorlását, az még nem torpedózza meg a megszokás folyamatát. Azaz lehet közben akár hibázni is, de attól még a csata megnyerhető.

A fordított folyamatnak - amely éppen egy szokás, például a dohányzás feladását célozza - még kevésbé adható meg előre az időigénye. Az függhet attól, hogy mennyire "beégett" a káros rutin, milyen az érintett személyisége, motiváltsága, vagy akár a körülményei. A Sciencealert.com idézi egy cikkében Elliot Berkman idegtudóst, aki szerint "Sokkal könnyebb elkezdeni valami újat csinálni, mintsem megszokott dolgokat abbahagyni azokat pótló cselekvés nélkül." Ezzel magyarázza azt is, hogy például a dohányzásról való leszokást segítő szerek közül szerinte általában hatékonyabbak a nikotinos rágógumik, illetve inhalátorok, mint a nikotin-tapasz.

Ha az azt pótló cselekvésre való rászokásként tekintjük a dohányzás feladását, akkor ahhoz már akár használhatjuk a University College London kutatóinak említett eredményét is. Azaz jó úton jár, aki rászán vagy két hónapot az átállásra. Ám még egy ilyen hosszú utazás is beleférhet a nyárba.

(https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26311724/)
(http://repositorio.ispa.pt/bitstream/10400.12/3364/1/IJSP_998-1009.pdf)