Számos betegség terápiájában csak részfeladatok jutnak a gyógyszereknek, a többit jobb szokásokkal, a napi rutinok kiigazításával lehet hozzátenni. Ezek közé tartozik a metabolikus szindróma is, ami már önmagában több betegség együtt járását jelenti. E társulásban ott lehetnek az elhízás, a diabétesz, a magasvérnyomás mellett a vér koleszterintartalmából fakadó problémák. A közös emlegetést a gyakori egyidejűség mellett a részben közös - az anyagcseréhez kötődő - gyökerek és rizikók is magyarázzák.
2019-ben Magyarországon a nők kockázati tényezőkhöz köthető egészségveszteségeinek döntő része négy állapotból és két szokásból következett. Ezek voltak: a magasvérnyomás, a túlsúly, a magas vércukor- és koleszterinszint, valamint a dohányzás és a túlzott sófogyasztás. A férfiak egészségének legfőbb ellenségei ugyanezek, de társul még hozzájuk az alkoholfogyasztás is. Az összes haláleset egynegyede pedig kifejezetten a táplálkozási kockázatoknak tulajdonítható.
Ezeket az adatokat a 2023 augusztusának végén kiadott "A metabolikus szindróma dietoterápiájáról" című friss szakmai irányelv is felidézte, amikor azt igyekezett bemutatni, hogy mit veszítünk a rossz étkezési szokások korrekciójának elhanyagolásával. Ahogy megállapítják, a táplálkozási kockázatok szűrése ma még a kórházi ellátásra szorulóknál sem általános Magyarországon, holott ezek a problémák az ottani gyógyulás esélyét, hosszát, költségeit is befolyásolják. Említenek egy korábbi hazai vizsgálatot, miszerint a kórházba kerülők 64 százalékának voltak olyanok az étkezési szokásai, melyek dietetikus szakszerű segítségét indokolták volna. A most publikált irányelv 1. számú ajánlása éppen az, hogy a táplálkozási kockázatszűrést mindenkinél el kell végezni, aki (akár csak a háziorvosánál is) ellátásra jelentkezik. Ez egy néhány perces rutin, amivel időről-időre azt is lehet (kellene) ellenőrizni, hogy a betegnek adott segítség eredményes volt-e, sikerült-e javítani az egészségét fenyegető étkezési szokásain?
Idéznek nemzetközi kutatásokat is, amelyek azt mutatják, hogy az étkezési szokásokból fakadó rizikók csökkentéséhez adott segítség befektetésnek is igen jó. Ugyanis minden étrendi tanácsadásra fordított 1 euró 14-63 euró nyereséget hoz a társadalom számára: a beavatkozás eredményeként ennyivel lehet kevesebb a betegség, illetve az egészségügyi költség, valamint több a termelés.
A táplálkozási problémák, illetve azok okainak feltárásához, és a betegek további gondozásához összesen 31 ajánlást tartalmaz az irányelv. Bár ezek alapvetően a szakembereknek szóló módszertani útmutatók, jórészt érdekesek lehetnek a páciensek számára is, ugyanis segíthetnek megítélni, hogy jó kezekben vannak-e? A betegek is láthatják leírva, hogy milyen mélységű érdeklődés, segítség várható el egy a szakma jelenlegi legjobb gyakorlatát követő egészségügyi szakembertől. S azzal már összevethetik a tapasztalatukat: megkapják-e azt az orvosuktól, dietetikusuktól, vagy velük szorosabb kapcsolatban álló szakápolótól is? Ha esetleg nem, akkor még mindig megpróbálhatják kérdéseikkel, intenzív érdeklődésükkel segíteni őket a színvonalas munkavégzésben.