A tavasz beköszönte figyelmeztet, hogy ideje készülni már a nyári hőhullámokra is. Nincs okunk feltételezni, hogy idén majd kevesebb gyötrelmet okoznak, mint a tavalyiak. Sőt az előrejelzések, inkább egyre súlyosbodó problémáról beszélnek. Például a brit Met Office Hadley Centre tavalyi, az MTI által idézett tanulmánya szerint tíz év múlva Európában az átlagos nyarak is olyanok lesznek, mint a hőhullámaival csúcsokat döntő 2022-es.
A hőség elleni védekezés már egyáltalán nem csak a kényelemről és a komfortról szól, a perzselő nyarak konkrét egészségügyi fenyegetést jelentenek. Különösen a városlakók vannak nehéz helyzetben, a sűrűn beépített területeken úgynevezett hőszigetek alakulnak ki, amelyek még nagyobb terhelést jelentenek az ott élők számára.
Egy idén (2023) januárban a The Lancet című folyóiratban publikált tanulmány a jelenség hatását igyekezett bemutatni több tucatnyi, közöttük hat magyar település példáján. Tamara Iungman és munkatársai megvizsgálták, hogy a városi környezet mennyivel növeli a hőterhelést, s a mi városainknál azt találták, hogy ez +1,6-2,6 Celsius fokot is elérhet. E mellé kiszámolták azt is, hogy ez a hatás mennyivel járul hozzá a halálesetek számához. Az jött ki, hogy a legnagyobb veszteséget ez okból Budapest (8,8%) szenvedi el, majd következnek sorban Szeged (5,5%), Miskolc (5,3%), Pécs (4,2%) és Győr (4,2%).
A Szegedi Tudományegyetemen nem csak a hőszigetek kialakulását, hanem a hatásuk mérséklésének lehetőségeit is kutatják. Ezek közül dr. Gulyás Ágnes adjunktus elsősorban a zöld eszközöket emelte ki az egyetem honlapján, amikor arról beszélt, hogy "Egy fa is képes 'klimatizálni', hiszen mérsékli a felszíni és a felszínközeli levegő hőmérsékletét, de az épületek beltéri felmelegedését is csökkenti azzal, hogy redukálja az épületre eső napsugárzási energiát. A tudatosan alkalmazott biodiverz gyep, a zöldtetők, zöldfalak mind hozzájárulhatnak a klímaváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz."
A már említett Tamara Iungman és munkatársai is mérlegelték az ilyen - energiakímélő és fenntartható - eszközökkel elérhető hatást. Becsléseik szerint, ha a városainkban sikerülne az erdős-fás területek arányát 30 százalékra növelni, az számottevően (23-75 százalékkal) csökkenthetné a hőség miatti halálozást is.
A hőhullámok számtalan módon kezdhetik ki az emberek egészségét. E hatások egy része - például az, hogy hőségben ingatagabbá válhat a vércukor-szabályozás - jól ismert, de ezek mellett egyre újabbakkal is számolnunk kell. Erre szolgált friss példával az a Nature Cardiovascular Research folyóiratban bemutatott kutatás, mely szerint ilyenkor némely szívgyógyszerek alkalmazása esetén gyakrabban következnek be szívrohamok. Kai Chen és kollégái nyári infarktuson átesett betegek korábbi gyógyszerfogyasztási szokásait vizsgálták. Ennek során azt találták, hogy a véralvadásgátlókat, illetve a bétablokkolókat szedők 63-65 százalékkal nagyobb valószínűséggel kapták a szívrohamot a leginkább meleg napokon. (Az ilyen gyógyszereket nem szedőknél viszont az infarktus bekövetkezte nem mutatott ilyen kapcsolatot a hőmérséklettel.) Bár a kutatók is belátták: ez nem bizonyítja, hogy a gyógyszerek lennének az infarktusok okozói, de azt elképzelhetőnek tartották, hogy ezek a szerek valahogy befolyásolják/rontják a szervezet képességét a hőstressz ellensúlyozására. Erre utalhatott az is, hogy a fiatalabb és egészségesebb alanyok - ha bétablokkolót vagy alvadásgátlót szedtek -, nagyobb arányban kaptak a hőségnapokon szívrohamot, mint az ilyen gyógyszerekkel nem élő idősebb betegek.
Ez az eredmény figyelmeztetésnek is jó lehet e szerek használói számára: készüljenek tudatosan a hőhullámokra! Erre már a tavasz is nyújt egy-két lehetőséget. Például itt az ideje a fák telepítésének, noha azok a jótékony hatásukat majd csak néhány év múlva tudják kifejteni. De létezik sokféle zöld óvóhely, amely már e nyáron is nyújthat egy kis enyhülést, telepítsék akár kertbe, köztérre vagy egy erkélyre. Ezek tervezésének is itt van már az ideje, s inspirációért sem kell feltétlenül messzire menni, elég lehet akár egyet kattintani például ide.
( https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736%2822%2902585-5/fulltext )
( https://www.nature.com/articles/s44161-022-00102-z )