Húsvéti tojás(likőr)

Idén tesztelhetjük a memóriánkat: tudjuk-e még, milyen egy "rendes" húsvét? Tavaly és tavalyelőtt ilyentájt tombolt a járvány, lehetetlenné téve számos hagyomány ápolását. A közös nagycsaládi ünneplések is kockázatosabbak voltak, a fizikai távolságtartás pedig ellehetetlenítette a tradicionális locsolkodást is. Ha még emlékeznek: a népi hagyomány szerint húsvét hétfőjén a fiúk frissítő vízzel locsolják meg a lányokat (s némi szesszel pedig a saját torkukat). Ez utóbbi tette legendásan alkoholveszélyessé a húsvétot, s indokolta az ilyenkor menetrendszerűen elhangzó intelmeket. Az olyanokat, mint például: "ha ittak, ne vezessenek!", vagy "a gyerekeket ilyenkor se kínálják alkohollal!".

Húsvéti tojás(likőr)Aligha valószínű, hogy ma kisebb lenne ez a rizikó mint a járvány előtt. Sőt! Szakemberek már korábban figyelmeztettek, hogy a szorongás és a bezártság hónapjai éppen hogy növelhetik az alkoholfogyasztásukat nehezen kontrollálók számát. Azóta már kereskedelmi jelentések is bizonyítják, hogy a járvány felpörgette a szeszfogyasztást. A NielsenIQ adatai szerint tavaly (2021-ben) mintegy 12 százalékkal több rövidital fogyott a boltokban, mint a megelőző évben. De például ginből - amit divatos, fiatalos italnak tartanak - 39 százalékos volt a forgalomnövekedés egyetlen esztendő alatt.

Mindez nem csak a "húsvéti kockázatokat" növeli. A tudomány ugyanis mostanában több rossz hírrel is szolgált a szeszfogyasztóknak. Március elején közölte a Nature Communications két amerikai egyetem kutatóinak eredményeit, miszerint már a csekély napi alkoholfogyasztás is befolyásolja az agy szerkezetét. A hatás pedig kifejezetten kedvezőtlen: csökken az agytérfogat, ami egyfajta felgyorsult öregedést jelez. Ez a következmény már napi egy korsó sör vagy egy pohár bor fogyasztásakor is kimutatható volt. Aki rendszeresen ennyit iszik, annak az agya egy-két esztendővel lesz öregebb, mint a szeszkerülő kortársaié. A kutatók a hatást exponenciálisnak látják, azaz a napi adagok növelése az agyállomány egyre gyorsuló leépülésével jár. Henry R. Kranzler, a tanulmány egyik szerzője azt hangsúlyozta a Sciencedaily.com-on, hogy már annak az alkoholmennyiségnek is van agysorvasztó hatása, amelynek a fogyasztását egyébként biztonságosnak szokták mondani. Ugyanott a kutatás vezetője, Remi Daviet pedig azt emelte ki az exponenciális hatás kapcsán, hogy "a napi utolsó ital elhagyása hozza a legnagyobb nyereséget" az agy számára.

Egy másik, ugyancsak rossz híreket hozó kutatást a The Guardian idézett februárban. A brit Alcohol Health Alliance UK (AHA) egészségügyi szervezet a piacra kerülő borokat vizsgálva olyan eredményre jutott, ami a hazai közönség számára is figyelmeztető lehet. Ugyanis arra hívták fel a figyelmet, hogy a címkéken feltüntetett alkoholtartalom túl kevés információt ad a biztonságos választáshoz. Bár az egyes italok kalória-, illetve cukortartalma ugyancsak jelentős, de rendkívül eltérő lehet, ezekről legtöbbször semmilyen információt nem kapnak a fogyasztók. Példaként idézik, hogy már két pohár bor is több kalóriát tartalmazhat, mint egy hamburger. Illetve ugyanennyi itallal már ki lehet meríteni a teljes napi "cukorkvótát", azaz az ajánlott fogyasztás maximumát is. Különösen problémásnak találták, hogy általában az alacsonyabb alkoholtartalmú italokban volt a legtöbb szabad cukor. Vagyis akik esetleg éppen az egészségük érdekében választják a gyengébb szeszeket, akaratlanul is nagyobb adag cukorral bombázzák a szervezetüket. Ezt a döntést tehetné áttekinthetőbbé, ha a szeszes italokon is kötelező lenne az élelmiszereken már bevett tápértékjelölés. Ám az biztos, hogy az idei húsvétkor még mindenki csak a saját józanságára támaszkodhat, amikor italt választ.

Forráa:
(https://www.nature.com/articles/s41467-022-28735-5)