Idén szeptember a május

A diabétesz előzményeként és kísérőjeként is gyakori a magas vérnyomás. Közös bennük, hogy rendszerint sokáig nem okoznak tünetet, végül pedig gyakran vezetnek - akár összedolgozva is - például szívrohamhoz vagy agyvérzéshez. Abban is hasonlítanak, hogy kezelésükben a kulcselem a felismerés. A Nemzetközi Hipertónia Társaság (IHS) korábbi elnöke, Neil Poulter professzor ezt azzal érzékeltette, hogy „csökkenthetjük a vérnyomást ismert életmódbeli változásokkal és meglévő gyógyszerekkel, de ha az emberek nem tudják, hogy hipertóniában szenvednek, nem kezelhetők."

Idén szeptember a májusAz IHS ezért is szervez olyan nemzetközi megmozdulásokat, melyek segíthetik, hogy a tünetmentes betegek is felismerjék a bajt, s kezeléshez jussanak. Ezek központjában másfél évtizede a május 17-i Hipertónia Világnap állt. Aztán 2017-ben ezt kibővítették az egész hónapot átfogó mérési akcióvá. Az első három esztendőben a világ száz országában több mint négymillió ember vérnyomását ellenőrizték, s közülük közel egymilliónál találtak javítandó értékeket. Aztán jött a covid-járvány, elmaradt a tavalyi mérőhónap, s idén sem lehetett azt májushoz kötni. Így Magyarországon 2021-ben szeptember lesz a vérnyomás-kontroll hónapja. A Magyar Hypertonia Társaság azt reméli, hogy ebbe legalább tízezer olyan embert sikerül bevonniuk, akinek az elmúlt évben nem mérték a vérnyomását. Erre lesz lehetőség szakrendeléseken, háziorvosoknál is, ám aki oda eljutott, az vélhetően egyébként is hozzáfér e kontrollhoz. Így talán érdekesebb, hogy szeptemberben közösségi rendezvényeken, bevásárlóközpontokban is terveznek könnyen elérhető szűréseket. Továbbá a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke a patikusokat is kérte, hogy részvételükkel támogassák az akciót, s naponta legalább egy-két embernek ajánlják fel az önellenőrzésnek ezt a lehetőségét.

Ugyancsak kapcsolódik a vérnyomás-problémákhoz, hogy e hetekben akciózik a Magyar Stroke Társaság is. Ők az agyvérzés okairól, tüneteiről és felismeréséről indítottak tájékoztatási kampányt. Ennek egyik elemeként hozták létre a StrokeTárs nevű honlapot, ami a megelőzéstől az utókezelésig foglalkozik ezzel a gyakran végzetes betegséggel. Az összeállításból kitűnik, hogy e veszély bárkit, bármely életkorban érint, bár egyes csoportok határozottan nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Utóbbiak közé tartoznak például a hipertóniások, a diabéteszesek, a koleszterin-betegek, a dohányosok...

A kampány legfontosabb üzenete mégis inkább talán az, hogy ha már bekövetkezett a baj, akkor azt gyorsan ismerjék fel, s haladéktalanul hívjanak mentőt. Mert ugyan ma már léteznek jó gyógyszerek az egyes agyterületek vérellátását blokkoló rögök oldására is, de ezek csak az első órákban vethetők be. Az agyvérzést követően csupán mintegy négy és fél óra áll rendelkezésre ahhoz, hogy a beteghez segítséget hívjanak, eljusson a kórházba, ott kivizsgálják, s az alapján dönthessenek e kezeléséről. Ebbe nem fér bele sok kivárás vagy bizonytalankodás. Ezt a StrokeTárs most azért is hangsúlyozza különösen, mert a covid-járvány miatt világszerte tapasztalható, hogy az emberek semmiképpen nem akarnak kórházba kerülni. Akár olyan áron is, hogy bagatellizálják a panaszaikat, s halogatják a mentők hívását. Ám a stroke ezt nem tolerálja.