Irány-adók

Ritka dolog, hogy a gazdasági hírek figyelemre méltó egészségvédelmi tanácsokat is hordozzanak. Ám [2019] október végén több alkalommal is találkozhattunk ilyennel. Először a jegybankelnök rövid kiáltványában, melyben a növekedés.hu-n "Magyarország tíz szégyenfoltjának eltüntetésére" biztatott. Ebben az öntözés kiterjesztése, a lendületesebb út- és vasútfejlesztés, vagy éppen az állami döntések eredményének mérése mellett, azt is követeli, hogy vessenek ki adót a cukorra. "Ne örüljünk a cukornak - érvel Matolcsy György -, ne higgyük el, hogy jó a világ 2.-3. legnagyobb túlsúllyal élő nemzetének lenni. Legyen divat az egészséges életmód, a túlsúly megelőzése!"

Az általános cukoradó nem ismeretlen a gazdaságtörténetben: a XIX. század elejétől-közepétől számos európai országban járult hozzá az állami bevételek növeléséhez. Volt ezen felül egy jelentős járulékos iparfejlesztési hatása is. Mint a Pallas nagy lexikonának szerzői is megörökítették: mivel az adót rendszerint a feldolgozott répa mennyisége után vetették ki, a gyárak örült módon fejlesztették a technológiát. Azon igyekeztek, hogy ugyanannyi terményből minél több piackész cukrot tudjanak előállítani.

A XXI. században a cukoradónak egy szelektív változata tért vissza, s ebben Magyarország úttörő szerepet játszott. A 2011-ben bevezetett csipsz-adó ma is sok országban hivatkozási alap, s az egészségügyi világszervezet is példaadóként tekint rá. Célja nem elsősorban az állami bevétel növelése volt, hanem az, hogy visszafogja egyes egészséggyilkos termékek forgalmát. Nem is általában büntette a cukorfogyasztást, hanem egyes nyilvánvalóan károsnak tartott, kifejezetten magas cukor-, só- vagy taurintartalmú termékeket drágított meg. Így elsősorban a cukros üdítőket, a sós rágcsákat és az energiaitalokat. A hatása kettős volt. Egyrészt az új teher ösztönözte a gyártókat a termékfejlesztésre. Mintegy 40 százalékuk átdolgozta a receptúráit - kevesebb cukrot, sót használt -, hogy a termékeik után csekélyebb közterhet kelljen fizetniük. Másrészt a célba vett cikkek forgalma vissza is esett, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet szerint az első öt évben mintegy negyedével.

A példa ragadósnak bizonyult, Nagy-Britanniában 2018-ban vezettek be hasonló "elterelő-adót", s máshol is napirenden szerepel, például a közelünkben Szlovákiában, illetve Romániában. Így talán még érdekesebb, hogy az e harcban úttörő Magyarország miként finomítja tovább a következő esztendőtől a maga rendszerét. Október végén erről is érkeztek friss hírek.

A kiszivárgott tervezet a korábbinál szigorúbban tekint az üdítőitalokra és a különféle édes süteményekre. Akkor is kivet rájuk egy kisebb adót, ha a cukortartalmuk nem éri el a már eddig is büntetett magas határértéket. Sőt, a tervezet szerint ezek a termékek akkor is közteherviselővé válnak, ha édesítésükre egyáltalán nem használnak cukrot, csupán annak valamilyen helyettesítőjét. Az előterjesztők érvelése szerint ezek így is úgy is segítik az édes ízre való rászokást, ezért indokolt a fogyasztásuk visszaszorítása.

Szigorúbban tekintenek már a gyümölcs- és zöldséglevekre is. Ezek - noha az alapanyagaik miatt a legtöbben veszélytelennek és egészségbarátnak tekintik a fogyasztásukat - gyakran több cukrot tartalmaznak, mint a sokszor kárhoztatott üdítők. Itt a szigorítás abban áll, hogy amíg az adómentességhez korábban elég volt a 25%-os zöldség-, illetve gyümölcstartalom, a jövőben legalább 75%-osra lesz ehhez szükség.

Hasonló elven kerültek célkeresztbe a gabonapelyhek, meg a kandírozott magvak és gyümölcsök is. Ezeket is "egészséges ételeknek" szokás tartani, noha gyakran vannak tele cukorral, ami különösen ártalmas lehet, mivel sok gyerek fogyasztja ezeket. A tervezet a további adómentességet közülük már csak azoknak hagyná meg, amelyek legalább 8%-os rosttartalommal járulnak hozzá az egészségesebb étkezéshez.

Gyakori tapasztalat, hogy ha a receptúrában visszaszorítják az egyiket a cukor-zsír-só trióból, akkor valamelyik másik részaránya növelik a gyártók, hogy a termékük továbbra is keresett maradjon. Immár erre is reagál a csipszadó tervezett finomítása, amikor a sós rágcsáknak nem csak a só-, hanem a telítettzsír-tartalmát is figyelembe veszi. Azaz a jövőben közülük azokat is büntetőadóval készül sújtani, amelyeknek ugyan határérték alatti a sótartalma, de bennük a telített zsírok aránya meghaladja a 20 százalékot. E lépés is egy finom figyelmeztetés arra, hogy az ipari élelmiszerek összetevőinek mindig a teljes listáját kell vizsgálni. A különféle "-mentes", "csökkentett" és "kevesebb ezzel-azzal" feliratok csupán csábító díszek a csomagoláson, önmagukban egyáltalán nem garantálják egy termék ártalmatlanságát.

2019. november

bottom-right-corner
Tájékoztatjuk, hogy 2019. december 23. - 2020. január 5. között
a Telefonos Ügyfélszolgálatunk zárva tart!
Kérdése van? Hívja ingyenes zöldszámunkat az alábbi napokon!
Hétfő, szerda, péntek: 10:00-15:00 között
06-80-200-694

Az Accu-Chek Active, Performa, Instant, Softclix eszközök és tesztcsíkok gyógyászati segédeszközök.
Az Accu-Chek Smart Pix leolvasó készülék információ technológiai eszköz.
Az Accu-Chek Connect orvostechnikai eszköz.
A Bio-Króm-DIA 60x tabletta étrend-kiegészítő.
A Bluetooth® szómegjelölés és logók a Bluetooth SIG, Inc. tulajdonában álló bejegyzett védjegyek, és a Roche által történő használatuk engedély alapján történik.

E honlapon olyan termékinformációk találhatók, amelyek széles közönségnek szólnak; előfordulhat, hogy ezek a termékinformációk vagy részletes leírások Magyarországon kívül másként nem hozzáférhetőek, illetve nem érvényesek. Kérjük, vegye figyelembe, hogy semmiféle felelősséget nem vállalunk azért, hogy Ön esetleg olyan információhoz jut, amely nincs összhangban a Magyarországon kívül érvényes jogi eljárásokkal, szabályozással vagy gyakorlattal.

Töltse le még ma a DKP applikációt az App Store-ból vagy a Google Play Áruházból!

a kockázatokról olvassa el a használati Útmutatót,
vagy kérdezze meg kezelőorvosát!