Ízeltérítés

Rendszerint csokimikulásokkal kezdődik, szaloncukorral folytatódik, s bejglivégekkel zárul az év legédesebb hónapja. Nem könnyű ennyi csábítás között jó döntéseket hozni. Ráadásul a tudomány sem könnyítette meg ezen az őszön az év végi családi menüket tervezők helyzetét.

ÍzeltérítésPéldául Yoshinaga Kawano és munkatársai a Cell című folyóiratban közölt tanulmányukban az étkezési cukrokról hoztak újabb rossz híreket egy egérkísérlet alapján. E szerint az "édes méreg" nem csupán a fölösleges kalóriák révén terheli a fogyasztója szervezetét, hanem közvetlenül is beavatkozhat annak immunrendszerébe. Azt már tudjuk egy ideje, hogy a bélrendszerben élő baktériumoknak komoly szerep jut az immunvédelemben is. Az pedig, hogy ezt miként tudják teljesíteni, erősen függ e baktériumflóra összetételétől, változatosságától. Az utóbbit - egyebek mellett - az elfogyasztott ételek befolyásolhatják. Például a nagy mennyiségű cukor egyes baktériumokat szaporodási előnyhöz juttat a többiek rovására. A tanulmányban bemutatott kísérletben a "szegmentált fonalas baktériumokat" (SFB) a cukor hatására kiszorították a "Faecalibaculum rodentium" fajhoz tartozók. Ez viszont az elhízás, prediabetesz, metabolikus szindróma kialakulása ellen védő immunsejtek mennyiségének csökkenéséhez vezetett, mivel utóbbi immunsejtek a zsírfelszívódást erősen szabályozzák. A kutatók megfigyelték, hogy amennyiben háborítatlan volt az egerek SFB-baktériumállománya, akkor a zsírosabb koszttól is kevésbé híztak. Viszont, ha már a Faecalibaculum rodentium állt nyerésre a baktériumok szaporodási versenyében a magasabb cukortartalmú étrend miatt, akkor ugyanattól a zsírmennyiségtől jobban híztak az egerek, s cukorbetegség is kialakult náluk.

De azok is kaptak rossz hírt a tudósoktól, akik a különféle ízesítőktől várnak teljeskörű megoldást, s remélik: azokkal minden rizikó nélkül édesíthetik meg az ünnepeket. Két friss kutatás ugyanis arra figyelmeztetett, hogy ezek, ha nem is visznek be többletkalóriát a szervezetbe, más módon még megzavarhatják annak működését.

A francia NutriNet-Santé elnevezésű vizsgálat, melynek eredményeiről a BMJ szaklap 2022 szeptemberében számolt be, a különféle "cukorpótlók" fogyasztása és a szívbetegségek kapcsolatát tanulmányozta. Ennek során - közel egy évtizedig követve mintegy százezer alanyukat -, azt tapasztalták, hogy az édesítőt fogyasztók között gyakrabban fordult elő szívroham, illetve agyvérzés. A megfigyelés szerint a nagyobb mennyiségű édesítő-fogyasztáshoz, nagyobb rizikónövekedés is társult. Az aszpartámot, az aceszulfám-káliumot és a szukralózt illetően külön is tettek megállapításokat a kutatók. Míg az agyi érproblémákat elsősorban az aszpartámmal hozták összefüggésbe, addig a szívrohamokhoz inkább az aceszulfám-kálium, illetve a szukralóz fogyasztása kapcsolódott a tapasztalataik szerint.

Ugyancsak szeptemberben számolt be a Cell egy olyan kísérletről, amelyben aszpartám, szacharin, szukralóz és stevia hatását vizsgálták olyanokra, akik korábban nem éltek édesítőszerekkel. Az első két hét után mind a négy csoport résztvevőinél kimutatható volt a változás a bélbaktériumaik összetételében. Ezzel együtt változott a vércukor-szabályozásuk is: a szacharint, illetve a szukralózt fogyasztók esetében az kifejezetten romlott. Jotham Suez és munkatársai egy teszttel azt is igazolták, hogy valóban a bélrendszer mikrobiomjának "elrontása" állt a vércukor-szabályozás elgyengülésének hátterében.

Ha ennél pontosabban egyelőre nem is ismerjük az édesítők e hatásának mechanizmusát, némi óvatosságot indokolhatnak a már eddig kikutatott eredmények. Karácsony táján pedig bőven van alkalom gyakorolni is ezt a megfontoltságot. Az biztosnak látszik, hogy a sok cukrot sok édesítőre cserélni nem a legjobb ötlet. Ennél még abban is kisebb lehet a rizikó, ha más, új ízekkel lepik meg az ünneplő családot.

(https://www.cell.com/cell/fulltext/S0092-8674(22)00992-8)
(https://www.bmj.comEgy/content/378/bmj-2022-071204)
(https://www.cell.com/cell/fulltext/S0092-8674(22)00919-9#%20)