Kamasz-menü

A magyar média is hírt adott a minap arról, hogy a német agrárminiszter javasolja a zöldségek és gyümölcsök áfájának eltörlését. Cem Özdemir azt reméli, hogy e lépés - a durván elszálló árak ellenére is - segíthetné az egészséges táplálkozás térnyerését. Ugyanennek a "civilizációs küzdelemnek" egy friss hazai híre az, hogy országossá válik a dietetikus szövetség (MDOSZ) - általános iskolásokat megcélzó - elhízásellenes programja, a "GYERE". Ezt még 2014-ben próbálták ki Dunaharasztiban, s a mostani kiterjesztésével 24 városban fut majd. Ahogy ígérik: "A szakemberek [a helyi közösségekre építve] főként az egészséges táplálkozás, a mozgás, az aktív játék és kikapcsolódás élvezetével összefüggő hétköznapi normák, szabályok kialakításához és elsajátításához segítik hozzá a gyermekeket, valamint rajtuk keresztül a családokat."

Kamasz-menüAzt, hogy erre mekkora szükség van, jól mutatja az, a magyar tinédzserek táplálkozását bemutató kutatás is, amelyet a Magyar Tudomány 2019/5. számába ismertettek. Antal Emese és szerzőtársai arra jutottak, hogy már a 11-18 évesek étkezését is jellemzik azok a szokások, amelyek aztán rövid úton vezetnek krónikus betegségekhez. Sőt, sokuknál nem is csak a későbbi szív-érrendszeri bajok, vagy a diabétesz miatt indokolt aggódni, ugyanis ők már tinédzserként is túlsúllyal küzdenek. A felmérés szerint a tizenévesek mintegy 18 százaléka túlsúlyos, míg további 5 százalékuk kifejezetten elhízott.

Arra, hogy az étkezésük javításában rászorulhatnak némi segítségre, ugyancsak utalnak az adatok. 70 százalékuk meg van győződve arról, hogy ő egészségesen él, s ha ezen még valamit javíthatna, azt leginkább a sporttal tenné. Az étkezést tekintve magabiztosnak látszanak: negyedük úgy gondolja, hogy az ő étrendje egészségesebb, mint a kortársaié, s csupán minden 25. tartja a maga táplálkozását rosszabbnak az átlagosnál.

A részletes adatok ennél azért jóval aggasztóbb képet mutatnak. S ha egy ilyen felmérés nem is alkalmas arra, hogy ki-ki ezt követve "javítsa ki" a saját gyereke/unokája étkezését, rámutat egy generáció táplálkozásának rizikós pontjaira. Ezeken pedig nagyobb valószínűséggel találhatnak valóban javítani valót a családi konyhákban is.

Egy klasszikus kockázati elem a mindennapi reggeli: a gyerekek közel fele akár hetente többször is úgy indul iskolába/dolgozni/sportolni, hogy előtte nem eszik. Ebből is látszik, hogy a népi bölcsességek és a dietetikusok tanácsai sem érvényesítik önmagukat, ha azoknak nincs erős támogatójuk az családokban.

Hasonló a helyzet a tinik étrendjének tápanyag-összetételével is. Az átlagos zsír-részarány a javasoltnál magasabb. Míg az energiabevitel legfeljebb 30 százalékát lenne ajánlatos zsírokból fedezni, addig a magyar valóság 30-35 százalékot mutat. (S ezen belül is: kifejezetten alacsony a "jó zsírsavak" - omega-3, omega-6 - aránya.) A szénhidrátokkal részben fordított a helyzet: ezeknek összességében túl kis szerep jut a fiatalok energiapótlásában: 49% szemben a javasolt 57%-kal. A fogyasztott szénhidrát-mixük összetétele pedig nagyon szerencsétlen: annak az elfogadhatónál jóval nagyobb része származik hozzáadott cukorból. S amint ebből már sejthető is: ezzel szemben a kívánatosnál jóval kisebb szerep jut a "lassú szénhidrátoknak", így például a teljes kiőrlésű gabonaféléknek.

Amikor egyes jellegzetes élelmiszercsoportok fogyasztását vizsgálták, akkor például azt találták, hogy a magyar tizenévesek a kívánatosnál sokkal kevesebb tejet isznak. Tejből és tejtermékből összesen mintegy napi 500 gramm lenne az ajánlott adagjuk, ezzel szemben 309 gramm az átlagos fogyasztásuk. Ezzel legrosszabbul a 13-14 éves lányok állnak, az ő napi átlaguk mindössze 256 gramm, azaz a szükségesnek csupán a fele.

A bevezetőben is említett zöldség-gyümölcs-fogyasztással hasonlóan gyengén állnak a magyar tinik. Ha a krumplit és gyümölcsleveket nem számoljuk bele, akkor az átlagos napi fogyasztásuk 270 gramm, ami szintén csak nagyjából fele a számukra ajánlott 400-450 grammnak.

Ha ezt a hátrányt ledolgozni nem is lehet könnyen, a következő hetek-hónapok terménybősége segítheti a "felzárkózást". Ha tényleg próbálgatják, akkor könnyebben akadhat még néhány zöldféle, amit hajlandóak megenni, s így tartósan is beépülhet a gyerekek étrendjébe.

WEB/ART/C/2022/VII/01-05v.

(http://real-j.mtak.hu/14851/5/2019_05.pdf?fbclid=IwAR3oSs9AhpWwn2IXabExGm56nsxf4EcBaVnHWQVDmrK-ZwbRxEVmYILrizA#page=90)