Akinek eddig esetleg elkerülte a figyelmét, hogy milyen éles harc folyik a világban a fiatalok étkezési szokásainak befolyásolásáért, meggyőző bizonyítékot kaphatott erre idén [2023] nyáron az Egészségügyi Világszervezettől. A WHO ugyanis globális vadászatot hirdetett az egészségrontó élelmiszerek gyerekeket célzó reklámjaira. Azzal érvelnek, hogy a káros termékek - a dohánytól és alkoholtól a magas só-, transzzsír- és cukortartalmú élelmiszerekig - promóciója növeli a nem fertőző betegségek kockázatát, a diabétesztől kezdve a szív- és érrendszeri betegségeken át a rákig. Ugyanakkor - különösen a digitális térben - eléggé nehéz ellenőrizni a fogyasztásösztönzés igen kreatív és szerteágazó módszereit. Ezek felismerésére a WHO készített egy mesterséges intelligencia alapú eszközt, aminek betanításához kéri a közönség közreműködését. Ahogy dr. Kremlin Wickramasinghe magyarázza a szervezet honlapján: "Azért hoztuk létre mesterséges intelligencia eszközünket, hogy támogassuk a kormányokat a gyerekek egészségvédelmét szolgáló új módszereket kidolgozásában. Emellett szeretnénk a lakosság széles körű megmozdulását is ösztönözni, hogy vegyenek részt ebben a munkában."

Ehhez azt kérik, hogy amikor olyan online vagy offline reklámmal találkoznak, amely negatívan hathat a gyerekek egészségére, készítsenek róla képet vagy képernyőfotót, s azt töltsék fel a WHO új eszközének oldalára.

Míg az Egészségügyi Világszervezet új eszközt, addig a barcelonai kutatók újabb érvet hoztak a fiatalok vágyaiért (és étvágyáért) folyó versenybe. Épp egy esztendeje a Nutrients folyóiratban mutatták be, hogy az ultrafeldolgozott (ipari) élelmiszerek nem csupán az elhízás, a keringési betegségek vagy éppen a cukorbaj útján rongálhatják az embert. Spanyol tinédzsereket vizsgálva azt találták, hogy az ultrafeldolgozott ételek-italok nagyobb arányú fogyasztása kapcsolatban áll a mentális problémák gyakoriságával, például a depresszió sűrűbb előfordulásával.

A résztvevők étrendjén e kritikus termékek közül leggyakrabban a következők szerepeltek: kolbászok és más feldolgozott húsok, kekszek, csokoládéfélék, snackek, szószok, ízesített joghurtok, feldolgozott kenyerek és péksütemények, cukrozott gabonafélék, üdítők, csomagolt gyümölcslevek és chipsek. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek közös jellemzőiként a szakemberek azt szokták kiemelni, hogy míg rendszerint kevés bennük a fehérje és a rost, addig bővelkednek telített zsírokban, cukorban és különféle adalékokban.

Bár a spanyol vizsgálatból nem teljesen egyértelmű, hogy ezek az ételek okozzák-e a mentális problémákat, vagy az utóbbiak terelik ezek felé a fiatalokat, a kapcsolat mindenképpen figyelemre méltó. Különösen, hogy az ipari ételek fogyasztása rendkívül dinamikusan terjed, s azon belül az ultrafeldolgozottak súlya is igen jelentős. A Cambridge University egy 2017-es közleményében ismertetett erről európai adatokat. Azok 19 ország eredményeit átlagolva azt mutatták, hogy a háztartások táplálékenergia-fogyasztásának 34 százaléka került ki lényegében feldolgozatlan élelmiszerekből, 20% feldolgozott konyhai alapanyagokból, 20% feldolgozott élelmiszerekből, míg 26% ultrafeldolgozott élelmiszerekből. Ezen belül a nemzeti különbségek eléggé jelentősek, míg például az "ultrák" aránya Portugáliában 10,2%, Olaszországban 13,4% volt, addig Németországban 46,2%, míg az Egyesült Királyságban 50,4%. Egy a BMJ folyóiratban bemutatott amerikai kutatás szerint akkoriban a tengerentúlon már az 57,9 százalékot is elérte az ultrafeldolgozott ételek részesedése a tápenergia-bevitelben.

Az "ultrák" térfoglalása rendszerint együtt jár a zöldségek-gyümölcsök háttérbe szorulásával. A már említett spanyol vizsgálatban is azt találták, hogy míg előbbiekből naponta majd' nyolc adag is elfogyott a tizenéveseknél, addig az utóbbiakból alig kettő. Így az egyensúly helyreállításához nem csak az élelmiszeripari promóciók korlátozása vihet közelebb, hanem az is, ha sikerül rávenni a gyerekeket, hogy egyenek több zöldséget.

_{( https://medicalxpress.com/news/2023-05-links-ultra-processed-food-consumption-psychosocial.html )
( https://www.cambridge.org/core/journals/public-health-nutrition/article/household-availability-of-ultraprocessed-foods-and-obesity-in-nineteen-european-countries/D63EF7095E8EFE72BD825AFC2F331149 )
( https://bmjopen.bmj.com/content/6/3/e009892 )}