Legyen-e kolbászból a kerítés?

Mintha éppen egy kisebb gasztroforradalom előszele söpörne végig a nyugati világon. Korábban nehezen elképzelhető dolgokról érkeznek hírek most már szinte naponta. Tavasszal még talán csak egyedi érdekességnek tűnhetett egy három Michelin-csillaggal kitüntetett manhattani étterem bejelentése. Ott a járványszünet utáni újranyitáskor száműzték az étlapról az állati alapanyagokat felhasználó fogásokat. Az étterem lépését még elintézhettük akár azzal, hogy a piaci igények differenciált kielégítése mindig is része volt az üzletnek. S amúgy sincs benne nagy újdonság: száz éve is léteztek vegetáriánus étkezdék.

Ám vannak, akik most nagyobb tételben váltanak. Például egy hotellánc 2021-re valamennyi üzletét - 8 szállodáját és 10 éttermét - állította át növényi alapúra, egyikben sem szolgálnak fel húsételt.

Legyen-e kolbászból a kerítés?Az egyik legfrissebb hír, most augusztus végén Berlinből jött. A négy ottani egyetemet kiszolgáló 34 menzán erősen szűkítik a húsos ételek választékát. A hét négy napján csak egy-egy ilyen kerül fel az étlapra. A döntést megelőzően készült egy felmérés, s mint annak eredményéről a Guardian beszámolt: a berlini diákok 13,5 százaléka vallotta magát vegánnak, s további 33 százalékuk vegetáriánusnak. A lap által megszólaltatott diákvezető ugyanakkor azt mondta: főleg azért dolgoztak ki új étkezési koncepciót, mert a hallgatók többször kezdeményezték, hogy tegyék klímabarátabbá a menzáikat. A klímaterhelés csökkentésének pedig egyik népszerű módja húsfogyasztás (azaz az ipari hústermelés) mérséklése.

A klímaérv állt néhány héttel korábban egy másik bejelentés mögött is, miszerint húsmentes lesz az egyik német autógyártó központi üzemi konyhája. E hír különös pikantériája, hogy a neves német cég nem csupán autót, hanem évtizedek óta kolbászt is gyárt. A profilbővítésük oka eredetileg a saját munkásaik ellátása volt, de aztán a kolbász kikerült a piacra is. (Sőt, már jó egy évtizede készítenek belőle húsmentes verziót is.)

Az autógyártó menzapolitikájának változása attól vált duplán érdekessé, hogy Gerhard Schröder korábbi szövetségi kancellár nyomban felszólalt az interneten a currywurst védelmében. Ő azzal érvelt, hogy a termelésben dolgozóknak a kolbász és a hozzá tartozó krumpli adja az erőt, s ennek - szerinte - így is kell maradni. Élénk közérdeklődést kiváltó vitába vágott bele ezzel a volt kormányfő: a bejegyzéséhez eddig 3.300-nál is többen szóltak hozzá.

A kérdést, hogy valóban a húsbő étkezés adja-e civilizációnk erejét és jóllétét, vagy ez csupán egy korrigálható szokás, még sokáig fogjuk ízlelgetni. Az utóbbi mellett érvelők nem is csupán állatjóléti és környezetvédelmi szempontokra hivatkozhatnak, hanem az egészségmegőrzés is adhatnak nekik muníciót. Például az Orvostovábbképző Szemle online kiadása augusztusban [2021] is beszámolt ilyen friss kutatásról. Ez a zöldségekben bővelkedő étrend kedvező hatását bizonyította a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében. A többezer ember három évtizednél is hosszabb megfigyelése alapján született eredmények eredetileg az Amerikai Kardiológiai Társaság lapjában (JAHA) jelentek meg. E szerint a sok zöldséget és kevés zsíros húst fogyasztók körében mintegy fele volt a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának rizikója, mint azoknál, akik fordított arányokkal étkeztek. A kutatók hozzátették: e jótékony hatás eléréséhez egyáltalán nem muszáj vegetáriánus diétát követni. Kisebb mennyiségben az állati eredetű alapanyagokkal - kiváltképp a szárnyasokkal, halakkal, tojással, tejfélékkel - sincs baj. A fontos inkább az, hogy az erősen feldolgozott élelmiszerekkel szemben minél gyakrabban válasszanak (lehetőleg kevéssé manipulált) növényi ételeket. Bár az amerikai kutatók nem példálóztak konkrétumokkal, de első pillantásra is kitűnik, hogy az ő eredményeikkel nehezen lehetne a currywurst-sültkrumpli kombó mellett érvelni...

(https://www.ahajournals.org/doi/10.1161/JAHA.120.020718)