Korán kell megkezdeni a védekezést annak, aki mérsékelni akarja az időskori elbutulásának kockázatát. Viszont - mint a friss kutatások is mutatják - erre eléggé sokféle lehetősége kínálkozik. Ezek némelyike, mint ami az érrendszer védelmét köztudottan segíti, nem számít igazi meglepésnek, de akad közöttük olyan, amire talán nem is gondolnánk.

Egy 2023 márciusában a BMC Medicine folyóiratban publikált brit vizsgálat azt erősítette meg, hogy a mediterrán konyha nem csak általában hasznos, hanem a demencia kockázatát is csökkentheti csaknem negyedével. Ez az az étrend, amit a diófélék, a tenger gyümölcsei, a teljes kiőrlésű gabonafélék és a zöldségek bőséges, illetve az olívaolaj és a vörösbor mérsékelt használatával szokás jellemezni. A mintegy hatvanezer résztvevő szokásait és állapotát mintegy évtizeden keresztül követték. S azt találták, hogy - függetlenül a demenciára való genetikai hajlamtól - minél jobban követte valaki a mediterrán étrendet, annál inkább mérséklődött a valószínűsége az időskori elbutulásának. Ezt a jó hírt bizonyos óvatossággal fogadták egyes, a The Guardian által megszólaltatott szakemberek. Például David Curtis professzor, a Londoni Egyetem Genetikai Intézetének munkatársa ennek okaként azt említette, hogy a mediterrán étrendet követők nagyobb valószínűséggel élnek egyébként is egészségesebben, így nem egyértelmű, hogy az étkezésükön múlott a jobb eredményük.

Ez persze semmit nem von le a déli konyha ismert "érdemeiből", legfeljebb arra ösztönözhet, hogy mellette más óvó-védő szokásokat is felvegyen az ember. Ebben segíthet egy másik friss, ugyancsak angliai kutatás.

John Mitchell és kollégái majdnem 4500 ember egy heti aktivitását monitorozva, és tesztelve a szellemi teljesítményüket jutottak arra, hogy akár már 6-9 perc intenzív mozgás is frissíti az agyat. Azaz, már ennyitől is javult a rövidtávú memóriájuk és a problémamegoldó képességük, különösen a tervezés és a szervezés terén értek el jobb eredményt. Ráadásul a keringést felpörgető, a szívet megdobogtató igénybevétel idejének növekedésével a gondolkodás javulása is látványosabb lett. A Journal of Epidemiology & Community Health című szakfolyóiratban idén januárban közzétett tanulmány arra is utalt, hogy ha az intenzívebb mozgást teljes passzivitásra "cserélték", akkor az alanyok szellemi teljesítmény még csökkent is egy kicsit.

Mindebből annyit biztonsággal leszűrhetünk, hogy az agyat éltető jó szokás lehet egy mediterrán ebéd után beiktatni - a fél óra szunyóka helyett - egy tempósabb sétát. Ám jönnek ennél talán kevésé triviális tudományos eredmények is. Például egy tavaly decemberben a JAMA Neurology folyóiratban publikált tanulmány azt tekintette át, hogy a hallásjavító eszközök, illetve műtétek alkalmazásának van-e hatása a demencia-kockázatra? Nem kevesebb mint harmincegy tanulmány eredményeinek összegzésével arra jutottak, hogy a hallásjavító beavatkozások 19 százalékkal tudták csökkenteni - hosszú távon - a szellemi hanyatlás valószínűségét. Emellett rövid távon is tapasztaltak némi pozitív hatást a szellemi teljesítményre. Ez már rögtön két plusz érv a mellett, hogy a hallásromlást se hagyják kezeletlenül.

_{( https://bmcmedicine.biomedcentral.com/articles/10.1186/s12916-023-02772-3 )
( https://jamanetwork.com/journals/jamaneurology/article-abstract/2799139 )}