Zöldítés

Április éppen alkalmas arra, hogy ki-ki kicsit nagyobb fantáziával gondoljon a környezetére. Akár a maga kertjére, akár a hozzá közeli zöldterületekre. Vagy éppen azok hiányára. Most alkalmas az idő a pótlásra, átalakításra, ezek tervezésére és a kivitelezésére egyaránt. Azt már évek óta tapasztalhatjuk, hogy a lakóhelyközeli zöldfelületek milyen sokat segíthetnek a nyári hőhullámok elviselésében. Tavaly óta azt is látjuk, hogy még egy járvány terhe is kisebb ott, ahol vannak tágas, élhető zöldterületek, ahova egymás veszélyeztetése nélkül is kimehetnek a helyiek.

E lehetőségek pótlására, bővítésére nagyon sokféle példát látunk. Némelyikbe bekapcsolódni is lehet, míg másokat a helyi viszonyokra alkalmazva hasznosíthatnak. A példák legtöbbjének az is előnye, hogy valami olyan közösségi együttműködés hajtja, ami önmagában is stresszcsökkentő, s egészségesebbé teszi az életet.

A civil szervezetek számára egy lehetőség a Településfásítási Program idei folytatása. Ebben fasorok kialakításához igényelhetnek minden hozzávalót a tízezer lelkesnél kisebb településekre. Idén 19 fajtából válogathatnak összesen 24 ezer példányt. Már kereshetik a csemeték helyét, az igényüket majd júniusban nyújthatják be, s ősztől kezdhetnek ültetni.

ZöldítésA Közösségi Erdőkért Alapítvány programja a részvétel többféle módját kínálja. Akinek nincs földje, de vállalni tudja néhány csemete telepítésének a költségét, vagy a kivitelezésben is részt venne, az bennük partnerre találhat. Ugyanígy azok is, akiknek fásítható területük van, illetve cégként vagy például egy iskolai osztályként készek örökbefogadni egy születendő erdőt. Figyelemre méltó, hogy az általuk fásított területekre mindig kerülnek vadgyümölcsök is. Ez is emlékeztet arra, hogy a természetes zöld környezet nem csak árnyékol, hanem táplálja is a benne, s vele élőket. Lehet ezt segíteni a kertek, udvarok rendezésekor is. S nem csupán a lebetonozott, hőcsapdaként működő felületek csökkentésével, hanem a nyírt fűfoltok "elvadításával" is. Az így keletkező méhlegelők nem csupán divatosak, hanem jobban bírják a klímánkat, mint az angolos nyarakat kedvelő gyepek.

Éppen egy éve [2020 márciusában ] számolt be a ScienceDaily.com a Sheffieldi Egyetem kutatásáról, amely a városi élelmiszer-termelés lehetőségeit vizsgálta. Ők úgy találták, hogy ma óriási lehetőségek maradnak kihasználatlanul. Számításaik szerint, ha a városi zöldterületeknek csak tizedét hasznosítanák, már azon megteremhetne helyben a lakosság hatoda számára a kívánatos napi öt adag zöldség-gyümölcs. Sok olyan területet is találtak, ahol azonnal megkezdhetnék a kertművelés, de szerintük a parkok, az útmenti területek vagy éppen a lapostetők kihasználását is érdemes átgondolni. Utóbbiaknál a talajmentes technológiák - a tápoldatokkal dolgozó hidroponia és a halakkal kombináló aquaponia - alkalmazásának megfontolását ajánlják.

Koppenhágában bő egy esztendeje döntött úgy a városi tanács, hogy szabadon szedhető gyümölcsfákat telepít a parkokba, utcákra. Az atlasobscura.com az interaktív városi gyümölcsöskertről Astrid Aller tanácsost idézte: "Azt akarjuk, hogy a közös tulajdonban lévő terület olyasmi legyen, amit az emberek használhatnak és kölcsönhatásba léphetnek vele." Dániában nem új ez a megközelítés. Mint a lap emlékeztet is rá, már a középkortól megengedik a törvények, hogy közterületről ki-ki begyűjtsön annyi élelmiszert, amennyi belefér a kalapjába.

Ám a mostani kezdeményezés ennél többet is akar: a helyben termő élelmiszereket közelebb vinni a dánokhoz. Meg egyúttal a dánokat egymáshoz. Mert ahogy a program szervezői tartják: "az étkezés összekapcsolja az embereket a körülöttük élőkkel". Ami persze igaz a közös faültetésre és kertészkedésre is.