Tömeges teher

A 2019-es Európai Lakossági Egészségfelmérés - melynek adatait a statisztikai hivatal (KSH) csak a közelmúltban hozta nyilvánosságra - igen szemléletesen jelzi, hogy mit tesz az elhízás az emberek életével. Mondhatjuk: a korán felszedett túlsúly felpörgeti az öregedést: közelebb hozza a betegeskedés, a korlátozott létezés éveit. A fiatalok, a 15-34 évesek mezőnyében még csak a súlyosabb forma, az elhízottság jár a krónikus betegségek gyakoribb előfordulásával. A középkorúaknál már az egyszerű túlsúly is növeli ezt a kockázatot. S csak a 65 felettieknél mondhatjuk azt: szinte független a testtömegtől, hogy van-e valakinek már valamilyen idült baja.

Tömeges teherA közölt adatokból kitűnik egyes krónikus betegségek összefüggése is a kóros testtöbblettel: a cukorbetegség négyszer, a magasvérnyomás háromszor gyakrabban fordul elő az elhízottak között, mint azoknál, akiknek nincsen túlsúlyuk.

A KSH által most kiadott összefoglaló felidéz egy korábbi adatot is, ami arra utal, hogy az érintettek igencsak alábecsülhetik a veszélyeztetettségüket. Egyszerűbben: sokuknak hamis a testképük, s emiatt kevésbé érzékelhetik az egészségüket fenyegető kockázatot is. A hivatkozott 2014-es vizsgálat szerint az érintett magyar férfiaknak csak a háromnegyede, míg a nőknek csak a fele gondolta magát elhízottnak.

A baj már a gyerekeknél kezdődik. Ezt az Egészségügyi Világszervezet (COSI néven ismert) felmérésének eredményei is mutatják, melyekről Kovács Viktória Anna és Erdei Gergő számolt be a Magyar Tudomány című folyóiratban. Ott azt is felidézik, hogy a túlsúlyos gyerekek fele, az ilyen kamaszoknak pedig a négyötöde felnőtt korára is elhízott marad. E tekintetben a mai 6-9 évesek igen nagy része is elég nehéz jövő elé néz. A legrosszabb a helyzet a Dél-Dunántúl régióban, ahol ebben a korosztályban a túlsúlyosok aránya 27%, az elhízottaké pedig 12%. A legkevésbé riasztó képet a Közép-Magyarország régió mutatja, ahol ez a két arány 18%, illetve 6%.

A szerzők az okokat a kockázati tényezők bonyolult hálózataként írják le, amelyben csak az egyik - bár súlyos - tétel a túlzott kalóriabevitel. Az energia-egyensúly felbomlásában kulcsszerepet játszik az inaktív életmód, benne a túl sok tévézés, a számítógépes játékok elterjedése, a csekély fizikai aktivitás is. Ezen felül az okok között van még a túl rövid ideig tartó szoptatás, a csecsemőtápszerek túl korai bevezetése, a magas születési súly, s persze a genetikai hajlam is. Fontos kockázati tényező továbbá a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzet - ez látszik a régiós adatok közötti óriási különbségekben is.

A megelőzésről megjegyzik, hogy mihamarabb foglalkozni kell vele, ugyanis az étkezési és a köznapi aktivitással kapcsolatos szokások már az első életévekben kialakulnak. Ebben a szülők vannak kulcsszerepben, s mint egy 2022 februárjában a Pediatrics című szaklapban publikált friss tanulmány igazolta, talán nagyobb is a hatásuk, mint önmaguk gondolnák. A Quibit által is ismertetett kutatásban Brandi Y. Rollins és munkatársai arra jutottak, hogy a kóros elhízás rizikóját csökkenti, ha a gyerekeket már születésüktől fogva meleg, odaadó gondoskodás veszi körül. Ez a hatás független attól, hogy a gyerek jómódba vagy szegénységbe születik, sőt a szeretetteljes, biztonságos, odaadó környezet ellensúlyozni is képes az elhízásra hajlamosító örökölt kockázatokat. Rollins a ScienceDaily cikkében azt hangsúlyozta az eredményeik kapcsán, hogy nagyon nehéz megváltoztatni az olyan rizikótényezőket, mint a szegénység, ezzel szemben az oltalmazó szülői magatartás könnyebben megtanulható. "Biztató, hogy a család valóban számít" - tette hozzá.

https://publications.aap.org/pediatrics/article-abstract/149/3/e2021052918/184741/Family-Psychosocial-Assets-Child-Behavioral
https://ogyei.gov.hu/dynamic/megjelent%20pdf%202019%20majus.pdf