Vírus-világítás

Noha még korántsem ért véget a covid-járvány, már látszik az egyik legfontosabb következménye. Egyre több szó esik arról, hogy milyen kiszolgáltatottá teszi az egyes embereket és a közösségeket az elhízás. Bár a folyamat a világ gazdagabb felén már vagy fél évszázada tart, s a nyomában olyan betegségek terjednek dinamikusan, mint a diabétesz, a fenyegetettség most sokkal közvetlenebbnek mutatkozik. Már egy éve naponta számol be a sajtó a járvány elleni küzdelemről, s el sem lehet kerülni, hogy ki-ki szembesüljön a tragédiák tömegével. Ez megkerülhetetlenné teszi azt a kérdést is, hogy mi okból ilyen sok a veszteségünk?

Vírus-világításA minap e kérdésre így válaszolt Forster Tamás kardiológus-obezitológus az Index cikkében: „Azok halnak meg legnagyobb százalékban, akiknek többszörös társbetegségük van a túlsúly miatt. Ez sűrűn elhangzik, az kevésbé, hogy az elhízás ezeknek a betegségeknek nemcsak a velejárója, hanem az oka is.”

Ezt a megközelítést támasztja alá az az Obesity Review folyóiratban már 2020 augusztusában közzétett áttekintés, amely 75 korábbi vizsgálat eredményeit dolgozta fel. E szerint az elhízottak 46 százalékkal nagyobb valószínűséggel fertőződtek meg coviddal, s nagyobb eséllyel is alakult súlyosabban a betegségük. Kórházi ellátásra 119 százalékkal, míg intenzív kezelésre 74 százalékkal volt gyakrabban szükségük. S az elhalálozásuk kockázata is magasabb volt 48 százalékkal.

Részletesebb képet ad az Oxfordi Egyetem kutatóinak egy a The Lancet Diabetes & Endocrinology folyóiratban 2021 áprilisában publikált tanulmánya. Abban kereken hét millió személyt vizsgálva azt találták, hogy az emberek testtömegindexe (BMI, azaz a kilogrammban megadott testtömeg osztva a méterben mért testmagasság négyzetével) erős összefüggést mutat az esetleges covid-fertőzésük következményeivel. A legkisebb veszélyben a 23-as BMI-vel élők voltak. A náluk soványabbak közül már többen kerültek kórházba. Míg a náluk testesebbeknél is rendre nőtt a kockázat. Minden egységnyi BMI növekedés a kórházi ellátást kívánó tünetek esélyét 5%-kal, az intenzív ellátás szükségességét 10%-kal, míg a halál rizikóját 4%-kal emelte. Különösen figyelemre méltó, hogy ez a kockázatnövekedés már a normálisnak nevezett testtömegnél (25 alatt), s a szimpla túlsúlynál (25-30) is kimutatható, nem csak az elhízottaknál (30+).

Az eredményekből az is kitűnt, hogy a túlsúly önálló kockázati tényező a covid szempontjából. Már az előtt is rontja az emberek túlélési esélyeit, hogy sok évnyi munkával és krónikus betegségekkel tenné tönkre a szervezetüket. Erre utalt, hogy a magasabb testtömeg a fiatalabbaknál sokkal jobban növelte a fertőzés súlyosabb kimenetelének valószínűségét. Míg például a 20-30 éveseknél a kórházba kerülés esélyét 9%-kal, a halálos kimenetelét pedig 17%-kal fokozta egy-egy egységnyi BMI növekedés, addig a 60-79 éveseknél csak 4%, illetve 3% volt annak a hatása.

Ma leginkább a védőoltásoktól remélhetjük, hogy a covid súlyos következményeitől megvédenek, de az elhízás fenyegetését azok sem képesek elhárítani. Márciusban a The Guardian írt arról, hogy olasz egészségügyiek covid-oltása után az elhízottaknál csak fele ennyi antiestet mutattak ki a tesztek. Egyúttal emlékeztettek arra, hogy ez a jelenség aligha váratlan, hiszen a szokásos influenzaoltások is csak fele annyira hatékonyak az elhízottaknál.

A túlsúly ezernyi negatív hatása közül ez utóbbi is egy olyan, amiről ugyan tudhatunk, de nem szoktunk róla beszélni - ha éppen nincs világjárvány. Pedig lenne miért, különösen egy olyan országban, ahol már kisebbségben vannak a normál testtömegűek. A férfiak 40 százaléka túlsúlyos, azon felül 25 százalékuk elhízott, míg a nőknél 29, illetve 23 százalék ez a két arány.

(https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/obr.13128)
(https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2213858721000899)