Zöld tudomány

A szénhidrátok igazságosabb megítélését segítheti egy igen kiterjedt vizsgálat, amelyről a New England Journal of Medicine számolt be idén [2021] tavasszal. Ugyan azt jó ideje tudjuk, hogy ezek túlzott fogyasztása számtalan módon rombolhatja az ember egészségét (elhízás, érbajok, diabétesz...), de ennek részleteiben még sok a feltáratlan elem. Például - s erre a tanulmány bevezetőjében is emlékeztetnek - a különböző glikémiás indexű szénhidrátok eltérő hatását eddig jobbára csak jómódú nyugati országok közsösségeiben vizsgálták. A friss kutatás túllépett e korláton, s öt kontinens különféle helyi kultúráiból szedte össze a vizsgálat mintegy 138 ezer alanyát.

A glikémiás indexet annak jellemzésére használják, hogy valemely szénhidrát elfogyasztása milyen lendületesen, s milyen magasra löki a vércukorszintet. A viszonyítási alap a szőlőcukor, az úgynevezett gyorsfeszívódásúak ahhoz hasonlóan dinamikusan hatnak. Míg a lassú felszívódásúak ugyan kisebbet rántanak a vércukorértéken, de a hatásuk tovább tart. A legelterjedtebb szénhidrátforrások közül például az előbbiek közé tartozik a rizs, a krumpli, a fehérkenyér, míg az utóbbiak sorába a zöldségek, a gyümölcsök, illetve a teljes kiőrlésű pékáruk.

Zöld tudományA kanadai McMaster Egyetem és a Torontói Egyetem kutatói a résztvevőket öt csoportra osztották annak megfelelően, hogy az általuk rendszeresen fogyasztott ételeknek milyen magas a glikémiás indexe. Ezt követően az alsó és a felső ötöd egészségének, s életének alakulását vetették össze a vizsgálat mintegy tíz esztendős időtávjában. Azt találták, hogy azoknál, akiknek az étrendjét a magasabb glikémiás index jellemezte, 20 százalékkal nagyobb volt a szívroham vagy a sztrók kialakulásának veszélye. Továbbá hasonképpen volt valószínűbb a (bármely okból bekövetkező) elhalálozásuk. Ha csak azoknak a sorsát nézték, akiknek már eleve volt valami baj az érrendszerükkel vagy a szívükkel, azoknál a kockázatkülönbség még nagyobb, 50 százalékos volt.

A kutatás eredménye jó érv a mellett, hogy az emberek az egészségük érdekében ne kiűzni próbálják étrendjükből a szénhidrátokat, hanem inkább a gondosabb megválogatásukra törekedjenek.

Látszólag az nem hibázhat, aki sok zöldfélét szed a tányérjára, de ez is ilyen egyszerű. Általában a legjobb választás a helyben termelt szezon-zöldség, illetve -gyümölcs. Ezek előállításához nem kell "megerőszakolni a természetet", így kevesebb kemikáliával is megteremnek és a tápanyagtartalmuk is bőségesebb lehet. Ráadásul nem is utazzák végig a fél világot, így az "ökológiai lábnyomuk" is sekélyebb. Csakhogy aki nem maga termeli az ételét, az már nem biztos, hogy tudja, melyik zöldféle mikor a legjobb, mikor van igazán szezonja. A világkereskedelem már minket is hozzászoktatott ahhoz, hogy szinte bármikor bármilyen zöldség-gyümölcs elérhető a boltokban. Így a jó válogatáshoz szinte újra kell tanulni, hogy mi is a rend a természetben. Ebben segít az Európai Élelmiszer-információs Tanács most tavasszal közzétett interaktív térképe. Ezen országonként és havonta megjeleníthető, hogy ott és akkor mely zöldségeknek, gyümölcsöknek van igazán szezonja. Azaz melyek azok az alapanyagok, amiket egy okos étrendtervező akkor és ott gyakrabban igyekszik felhasználni.

(https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa2007123)