Minden út a zöldségeshez vezet - akár ezt is leszűrhetjük abból a négy közelmúltban megjelent ajánlásból, amelyek más-más szempontból tárgyalták, hogy mivel is javíthatnánk az étkezésünkön.
Néhány hete jelent meg a Nutrients folyóiratban magyar kutatók egy áttekintő tanulmánya, amelyben a női változó kor egészségi kockázatait mérséklő étrendek lehetőségeit vizsgálták. Mint ahogyan a Semmelweis Egyetem honlapján írják a munkatársaik eredményeit bemutatva: a menopauza egyik első kísérőtünete a súlygyarapodás, ami a nők 60-70 százalékát érinti. A statisztikák szerint ennek következtében 50 és 60 éves koruk között - testalkattól függetlenül - átlagosan 6,8 kilót szednek fel. Ezzel a folyamattal aztán együtt jár a fokozódó diabéteszkockázat, illetve a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának növekvő valószínűsége is. A magyar kutatók által ajánlott étrend, amelyben hangsúlyos szerepe van napi 50 dkg zöldség-gyümölcs elfogyasztásának is, e túlsúly gyarapodását hivatott meggátolni. Ám a felesleg leadásának a várton túli hatásai is lehetnek a kellemetlen tünetek visszaszorításában. Például, ahogy a tanulmány egyik szerzőjétől, Erdélyi Alíztól idézik: „Azt találtuk, hogy csupán 5 kilogramm leadásával a hőhullámok 30%-kal elviselhetőbbek".
Tavaly [2023] ősszel számolt be az OTSZ Online a Nutrients Journal nyomán a Nevadai Egyetem egy olyan kutatásáról, amelyben a zöldség- és gyümölcsfogyasztás hatását vizsgálták terhességi diabéteszben szenvedők körében. Ott a kísérletben résztvevőket a terhességük 24-28. hetében két csoportra osztották, az egyik tagjai a szokásos táplálkozási tanácsadást kapták, míg a másikba tartozóktól csak annyit kértek, hogy egyenek meg naponta egy csészényi bogyós gyümölcsöt, meg egy csészényi leveles zöldséget, valamint minden étkezés után sétáljanak 15-30 percet. A 38-40. héten vonták meg a kísérlet mérlegét. E szerint a második csoport sem mozgott lényegesen többet, viszont több zöldfélét fogyasztott, s azzal elérte az étrendi ajánlás szerinti mennyiség 57 százalékát (míg a másik csoport csak 44 százalékig jutott). Ezen felül a "csészés-csoport" átlagos rostbevitele is magasabb volt 53 százalékkal. Ezek a különbségek a kontroll során megmutatkoztak a jobb vércukor-szabályozásban és a jobb koleszterinértékekben is. Ezzel a kutatók igazolva látták, hogy a jelentősebb zöldség- és gyümölcsfogyasztás nem csupán a diabétesz kialakulásának a rizikóját csökkenti (amit már korábbi kutatások is kimutattak), hanem a már kialakult terhességi diabétesz "megszelídítésére" is alkalmazható. Ezeket a hatásokat a színes zöldfélék - esetünkben a bogyók és a leveles zöldségek - magas flavonoid-tartalmával hozzák összefüggésbe, ugyanis ezeknek a vegyületeknek gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatást tulajdonítanak.
Februárban mutatta be a Természetvédelmi Világalap (WWF) a régiónkra célzott jelentését a fenntartható étkezésről. Ebben a mellett érvelnek, hogy a tápláló és megfizethető élelmiszerekkel való ellátás összhangba hozható a globálisan elfogadott éghajlati és természetvédelmi célokkal anélkül, hogy drasztikusan változtatnunk kellene jelenlegi fogyasztási szokásainkon, vagy sokkal többet kellene költenünk élelmiszerekre. Ennek bizonyítására mutatták be az úgynevezett Livewell-étrendet, amely a fogyasztók karbonlábnyomát úgy igyekszik minimalizálni, hogy közben a tápanyagbeviteli ajánlásoknak is megfeleljen, meg se drágítsa az étkezést , s ne is távolodjon el túlzottan a helyi gasztronómiai hagyományoktól. Ezen keretek között a zöldségfélék és gyümölcsök arányának jelentős növelését ajánlják. Ugyancsak nagyobb szerepet szánnak a halaknak, a hüvelyeseknek, a mogyoró- és dióféléknek. Utóbbiak a tápanyagbevitel szempontjából kompenzálhatják az állati termékek csökkenő bevitelét. A vöröshúsok és a hentesáruk visszaszorítása mellett, a tej- és tejtermékek fogyasztásának mérséklését is ajánlják az előállításukkal járó jelentős környezetterhelés miatt.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is a közelmúltban frissítette a táplálkozási iránymutatását. Ezen belül a szénhidrátokkal kapcsolatban azt emelték ki, hogy azoknak különösen a minősége a döntő az egészség megőrzése szempontjából. Azaz az emberek szénhidrátszükségletét elsősorban teljes kiőrlésű gabonából, zöldségből, gyümölcsből és hüvelyesekből kell fedezni, szemben például a különféle cukrokkal vagy finomított gabonákkal. Erre adhat bizonyos garanciát, ha a zöldfélék fogyasztása eléri a WHO által ajánlott mértéket, ami felnőtteknél napi 40 dkg (2-5 éveseknél ez 25 dkg, 6-9 éveseknél 35 dkg, 10 éves kortól pedig már a gyerekeknek is felnőtt adag jár).
A hazai átlagos fogyasztás az elérhető adatok szerint az ajánlottnak egyelőre a háromnegyedét sem éri el.
( https://www.mdpi.com/2072-6643/16/1/27# )
( https://www.mdpi.com/2072-6643/15/16/3624 )